Frozen, azaz a Jégvarázs töretlen sikere

Minden idők egyik legnépszerűbb meséjéről van szó. A legtöbb kislány folyamatosan Elzáról beszél, úgy akar kinézni, mint ő, csakis olyan ruhát szeretne hordani mint ő, és megállás nélkül ezt a zenét dúdolja. Biztosan Te is láttad már (mert hogy látnod kellett) a fantasztikus képvilágú Jégvarázs című mesét, így most nem is a tartalmáról szeretnék pár szót ejteni, hanem hogy vajon miért is lett ilyen sikeres.

Minden idők egyik legnépszerűbb meséjéről van szó. A legtöbb kislány folyamatosan Elzáról beszél, úgy akar kinézni, mint ő, csakis olyan ruhát szeretne hordani mint ő, és megállás nélkül ezt a zenét dúdolja. Biztosan Te is láttad már (mert hogy látnod kellett) a fantasztikus képvilágú Jégvarázs című mesét, így most nem is a tartalmáról szeretnék pár szót ejteni, hanem hogy vajon miért is lett ilyen sikeres.

Nézzünk a mese mögé kicsit felnőtt szemmel:

A Frozen sztorija Hans Christian Andersen, A hókirálynő című 1844-es meséjén alapul.

A munka nagy részét a szuper páros, Chris Buck és Jennifer Lee végezte. Buck már korábban is nagy sikereket aratott, mint pl: ő volt a Pocahontas írója, valamint a ‘99-es Tarzan rendezője.

Emögött a mese mögött rengeteg tesztelés és munka áll, hogy valóságosnak, élethűnek tűnjenek a mesebeli elemek. Az előkészítési fázisban a stáb tagjai az USA-ban, Kanadában, valamint Norvégiában kutatták a vastag hó tulajdonságait, kísérleteztek a megvilágítással, továbbá megfigyelték, hogyan viselkedik a hó, amikor valaki sétál, fut vagy elesik rajta szoknyában. Amikor a hó látványvilágát tökéletesítették, akkor a hóval érintkező dolgok hanghatásait igyekezték tökéletesen rögzíteni. Ehhez a stúdióban külön napi 23 kg jéggel kísérleteztek, hogy felvehessék a megfelelő hangokat. 

Miért vannak norvég elemek a mesében?

Egy kéthetes norvégi látogatás határozta meg a Jégvarázs egyes elemeit, hiszen a mese Norvégiában játszódik, norvég ruhákban, nevekkel, épületekkel, népszokásokkal és helyi zenékkel. Arendelle kastélya pedig az Oslo-ban található Akershus-erőd alapján “keletkezett”, a várost pedig Bergen város Bryggen nevű kikötője ihlette meg, az egészet körülölelő fjordot pedig a Naeroyfjord inspirálta.

Melyik volt a legnehezebb jelenet?

Az a képsor, amikor Elsa felépíti a jégkastélyt. Minden egyes képkockán 4000 számítógép dolgozott egyszerre és összesen 132 órán át dolgoztak rajta. Az egész mesén 600 ember dolgozott, két és fél éven keresztül.

Milyen eredményeket ért el?

A Jégvarázs körülbelül 150 millió dollárból készült és világszerte 1 milliárd 274 millió dollárt termelt vissza. A hatalmas bevétel mellett 44 díjat is begyűjtött, köztük van a Golden Globe, az Oscar, a BAFTA, a Grammy és a Kritikusok Szövetségének Díja is.

Milyen piaci sikert aratott?

Miután kijött a mese, több mint 3 millió Frozen-es jelmez fogyott el, Elsa pedig felkerült a Top 100 legkedveltebb lánynév listájára 2014-ben, ahol 88. lett. Az eladások száma folyamatosan nő, és most egy újabb Frozen Boom-ra lehet számítani, hiszen 2019. november 21-én következik “A Jégvarázs 2”, ahová a legtöbb kislány biztosan Elzás ruhába szeretne menni.

Ha szeretnéd magad igazán belopni a pici lányod szívébe, akkor rendelj neki még időben Frozen ruhát, vagy Frozen cipőt és ő lesz a világ legboldogabb gyerkőce, hogy mini Elza-ként mehet megnézni a Frozen legújabb részét. A többi Jégvarázsos terméket itt találod meg: https://csaladoshop.hu/search/index/frozen