Barion Pixel

A Föld legcsapadékosabb és legszárazabb helye

A világ legcsapadékosabb helyén évente körülbelül 11.680 milliméter eső esik. A Guiness rekordok könyve szerint itt mérték a legtöbb csapadékot 1985-ben. Ez a hely nem más, mint az indiai Mawsynram. Itt a 365 napból 361 napot esik az eső. Ez összesen 26 ezer milliméternyi csapadék. Bár nagyon nehéz megállapítani, hogy melyik a legcsapadékosabb hely a világon, mégis a feljegyzések alapján Mawsynram érdemelte ki az első helyet. Ezen a településen annyira sok eső esik, hogy a helyiek nem is tudnak fából építkezni, hiszen a sok esőzés miatt hamar elrohadna, így inkább gumifából próbálnak meg mindent elkészíteni. Ha a gyerekek a szabad levegőn tartózkodnak vagy ott kapnak feladatot, akkor teljes testet borító bambuszból és banánlevelekből készült esőpáncélt hordanak.

A világ legcsapadékosabb helyén évente körülbelül 11.680 milliméter eső esik. A Guiness rekordok könyve szerint itt mérték a legtöbb csapadékot 1985-ben. Ez a hely nem más, mint az indiai Mawsynram. Itt a 365 napból 361 napot esik az eső. Ez összesen 26 ezer milliméternyi csapadék. Bár nagyon nehéz megállapítani, hogy melyik a legcsapadékosabb hely a világon, mégis a feljegyzések alapján Mawsynram érdemelte ki az első helyet. Ezen a településen annyira sok eső esik, hogy a helyiek nem is tudnak fából építkezni, hiszen a sok esőzés miatt hamar elrohadna, így inkább gumifából próbálnak meg mindent elkészíteni. Ha a gyerekek a szabad levegőn tartózkodnak vagy ott kapnak feladatot, akkor teljes testet borító bambuszból és banánlevelekből készült esőpáncélt hordanak.

A világ legszárazabb helye természetesen egy sivatag lista elején áll. Ez a sivatag nem más, mint a Dél-Amerikában, Chilében található Atacama-sivatag, amely már 300 millió éve ilyen száraz. Itt olyan területek is találhatóak, ahol még sosem regisztráltak esőzést, vagy csak évszázadonként kétszer-háromszor. A sivatag talaja nagyon hasonlít a Marséhoz, így gyakran teszteli itt a NASA a Mars-szondáinak a műszereit. A globális felmelegedés hatására viszont itt is felborult az éghajlat, hiszen az elmúlt években már szitált az eső, amely 85%-os kihalási arányt okozott. A mikrobiális élőlények, akik a legszárazabb területeket lakják, az elmúlt három év esőzései miatt ozmotikus sokk következtében kihaltak. Csupán maroknyi baktérium maradt meg ezeken a területeken. Ennek a sivatagnak a kisvárosaiban körülbelül 0,6 milliméter az éves csapadékmennyiség, de gyakran egész évben nem esik eső.

2018-ban 0,2 milliméter eső esett, amely az élőlények kihalása mellett, más károkat is okozott: villamosvezetékeket és háztetőket rongált meg.

Hazánkban az évi átlagos csapadékmennyiség 600-650 milliméter körül lehet, de régiónként eltérő a lehullott mennyiség. A legesősebb hónapunk a május és a június, a legkevesebb csapadék pedig januárban és februárban hullik. Az eddigi legkisebb évi csapadékmennyiség 203 milliméter, amelyet Szegeden regisztráltak 2000-ben.

Bár nem szeretjük a szürke, esős napokat, mégis szerencsésnek érezhetjük magunkat, hogy egyik kategóriába sem tartozunk, hanem megfelelő mennyiségű esőt kell tolerálnunk egy évben. Az ilyen napokat is fel lehet dobni különféle kiegészítőkkel, mint vidám, kifordítható, állatos, mesés esernyőkkel, esőkabáttal vagy gumicsizmával.

Hírlevél feliratkozás

E-mail

Név